20 ezer állatfaj élőhelyét veszélyezteti az emberiség, ha nem változtat a táplálkozási szokásain

A globális élelmiszer-rendszerek nagyon gyors és széles körű csökkenést okozhatnak a biológiai sokféleségben, ha nem változtatnak rajta sürgősen. Át kell gondolnunk a táplálkozási szokásainkat és módosítanunk rajta – világszinten.

A Nature Sustainability folyóiratban közzétett eredmények azt mutatják, hogy a globális élelmezési rendszereket át kell alakítani ahhoz, hogy megakadályozzuk az élőhelyek elvesztését, szerte a világon – írja a phys.org. Vagyis: amit eszünk, és ahogyan előállítjuk a táplálékot, azt újra kell definiálnunk.

A nemzetközi kutatócsoportot a Leedsi Egyetem és az Oxfordi Egyetem munkatársai vezették. A cikk szerzője Dr. David Williams, a Leeds-i Egyetem Föld- és Környezetvédelmi tanszékének és Fenntarthatósági Kutatóintézetének oktatója volt.

Mint mondta: „Úgy becsüljük, hogy a mezőgazdasági terjeszkedés, ami a világ népességének táplálása érdekében zajlik, mintegy 20000  faj (emlősök, madarak és kétéltűek) élőhelyét érinti.

“Kutatásunk azt mutatja, hogy az élelmiszer-rendszerek nagy változásai nélkül 2050-re több millió négyzetkilométernyi természetes élőhely veszhet el.

Közel 1300 faj valószínűleg elveszíti fennmaradó élőhelyének legalább egynegyedét, sok száz pedig legalább a felét, a többieket különböző mértékben érinti majd a változás. Ez nagy valószínűséggel több faj kipusztulásához vezet.

“Változtatnunk kell azon, hogy mit eszünk és azt hogyan állítjuk elő, ha globálisan meg akarjuk menteni az élővilágot” – mondta a professzor.

A tanulmány megbecsülte, hogy az élelmiszer-rendszerek megtartása és a változtatás miként befolyásolhatja majd a biológiai sokféleséget. A korábbi eljárásokhoz képest finomabb módszereket használtak, és azokat specifikusan, adott régiókra alkalmazták. Az eredményeket a természetvédelmi intézkedések szempontjából is elemezték, és kiemelték, mely fajok és tájak veszélyeztetettek kiemelten.

Azt is megvizsgálták, hogy az egyes állatfajok túlélhetik-e a föld termőfölddé alakítását, vagy sem, illetve hogyan változnak és alakulnak majd át az élőhelyek. A kutatók arra jutottak, hogy a veszteségek különösen súlyosak lesznek a Szubszaharai Afrikában, valamint Közép- és Dél-Amerika egyes részein.

Dr. Michael Clark, az Oxfordi Martin Iskola és az Oxfordi Egyetem Nuffield Népegészségügyi Tanszékéről azt mondta: “A biológiai sokféleséggel kapcsolatos nemzetközi célkitűzéseket 2021-ben frissíteni kell. A viták gyakran a hagyományos védelmi intézkedésekre összpontosítanak. Például új védett területek vagy fajspecifikus jogszabályok létrehozására törekszenek a veszélyeztetett fajok vonatkozásában. Igen, ezekre feltétlenül szükség van, és ezek az intézkedések hatékonyan védik a biológiai sokféleséget.

De kutatásunk rámutat annak fontosságára, hogy csökkenteni kell az élőlényeket érintő stressz-forrásokat is – ilyen például a mezőgazdaság bővülése okozta stressz.

Ha ambiciózus változásokat hajtunk végre az élelmiszer-rendszerekben, akkor ezeket az élőhely-veszteségeket megakadályozhatjuk. De csak akkor.”

A kutatók különböző modellekkel dolgoztak, így például megnézték, hogy

• az egészséges étrendre való áttérés
• a pazarlás csökkentése
• a terméshozam növekedése 
• a nemzetközi földhasználat átgondolása

milyen hatással lesz várhatóan a biológiai sokféleségre. Ezek a modellek lehetővé teszik a politikai döntéshozók és a természetvédők számára, hogy megértsék, mely változások a legfontosabbak országukban vagy régiójukban.

Dr. Clark hozzátette: Egyetlen megközelítés sem elegendő önmagában. Globális koordinációval és gyors fellépéssel lehetővé kell tenni, hogy 2050-ben egészséges táplálkozást biztosítsunk a világ népességének, de mindezt számottevő élőhelyvesztés nélkül tegyük.

Fotó: James Winscoet / Unsplash