Több mint 50%-al (!) csökkent a hazai fecskeállomány az elmúlt két évtizedben. A folyamat megállítható, de ezért közösen kell tennünk, mondja a Magyar Madártani Egyesület. Még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat.
A klímaváltozás egyik következménye az, hogy új kártevő és betegségterjesztő rovar- és szúnyogfajok, valamint az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon is. Több állatfaj, így a fecskék szerepe is óriási az ellenük történő biológiai védekezésben (de például a denevéreknek is), mert természetes módon csökkentik az invazív kártevők arányát.
“Mérési adatokon alapuló becslés alapján minden fecske legalább egy kg, muslicától a nagyobb légy mérettartományba tartozó repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt” – közli a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Ezért is aggasztó a településeken élő fecskefajok állományainak ezredfordulót követő megfeleződése.
A fecskék eltűnésének az oka:
- az élőhelyek átalakítása (fészkelőhelyek megszűnése), a táplálékbázis csökkenése (háztáji- és legelőállat-tartás összeomlása, túlzott kemizálás, nem megfelelően végzett szúnyogirtás >>);
- a klímaváltozás, ami a fecskéket nem csak a költési időszakban (például a sár fészekanyag hiányával a szárazodó tavaszokon), da az őszi és tavaszi vonuláskor, valamint az afrikai telelőhelyeken is tömegesen pusztítja (szokatlan és kedvezőtlen időjárás, szárazság okozta táplálékhiány stb.,
- és ami a legmeglepőbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek tömeges leverése (gyakran állami és önkormányzati intézményekről), a madarak elüldözése és akár megölése áll.
“Figyelembe véve, hogy Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat 2010 óta a nyár második felében, ez azt is jelenti, hogy legalább 2 millió kg, azaz 2 000 tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar évről évre a környezetünkben marad!”
Mit tehetünk mi?
A napjainkra teljes egészében városiasodott sárfészket építő fecskék védelmében a lakosságnak és az önkormányzatoknak egyedülállóan fontos, gyakorlatilag nélkülözhetetlen szerepe és egyben felelőssége van.
Az állománycsökkenés megállításának, megfordításának alapja a meglévő, aktív természetes fészkek és telepek fokozott védelme.
Már csak azért is, mert a műfecskefészkek kihelyezése ott a leghatékonyabb, ahol ezeket az eszközöket legalább egy már lakott, természetes fészek mellé lehet telepíteni – jelzi az mme.
A közvélekedéssel ellentétben a fecskék tartós, a fecskepárok által akár évtizedeken át használt fészkei egész évben védettek, a fecskefészkek leverése egész évben tilos.
Vannak kivételek is: az épületmunkák, felújítások által érintett fészkek a költési időszak szünetében, november 1–március 31. között, a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály írásbeli határozatának birtokában, az abban megfogalmazott feltételek betartása mellett eltávolíthatóak.
Költési időszakban, április 1–október 31. között a fecskefészkek eltávolítása nemcsak tilos, de nem is engedélyez(tet)hető!
Az MME kéri: fészekleverés esetén leggyorsabban és leghatékonyabban néhány soros e-mailben, lehetőleg okostelefonnal is készíthető bizonyító fotókkal együtt tájékoztassuk a hatóságot.
Fotók: MME / Orbán Zoltán
Unsplash
You may also like
-
Szimulációs játék: legyél te az ökoszisztéma-miniszter
-
MME: ne vigyük haza a talált madárfiókákat!
-
Hiába van ősfákkal és madarakkal tele az újbudai saroktelek, két betonmonstrum épülne ide
-
Föld Napja: ma van az emberiség egyik legnagyobb közös mozgalmának a napja
-
Éppen most vonulnak a sárga billegetők a Hortobágy felett