Már nem elég az erdőirtás megállítása az Amazonasban

Az erdőirtással az Amazonas déli régiójában lévő földterületek jórésze esőerdőkből termőföldekké alakult át. Egy új kutatás megmutatta, ez hogyan változtatta meg a régió klímáját.

Az erdőirtásnak áldozatul esett földterületek felhasználása változatos, a tevékenységek a vidéki települések kistermelő gazdálkodásától a nagyüzemi árutermelésig terjedhetnek. Az Amazonas-medence déli részén található nagyüzemi gazdaságok több százezer hektár területen működnek, évente millió tonna gabonát és marhahúst exportálnakírja a phys.org.

Eduardo Maeda és a Helsinki Egyetem munkatársai műholdas felvételeken és adatokon keresztül hasonlították össze a területeket a földhasználat típusa, a gazdaságok mérete szerint, hogy regionális szinten értékeljék az éghajlatban törént változásokat.

Arra jutottak, hogy míg a vidéki kistelepüléseken az elmúlt évtizedekben nem változott egyértelműen a csapadékmennyiség, az árutermelő gazdaságok régiója jelentősen szárazabbá vált. Ott, ahol növénytermesztés zajlik, jóval magasabb hőmérséklet-emelkedés tapasztalható, főként a kereskedelmi forgalomba szánt növények intenzív kezelése miatt. A szerzők szerint az Amazonas-medence éghajlatváltozásának enyhítéséhez alternatívákra van szükség a jelenlegi gyakorlatokkal szemben.

Forrás: Helsinki Egyetem

„Eredményeink azt mutatják, hogy az erdők helyén működő nagy zöldségtermelő farmok akár háromszor nagyobb helyi hőmérséklet-növekedést okozhatnak, mint az amasonasi vidéki kis települések, ahol nincs ilyen termelés” – mondja Maeda.

A trópusi erdők, mint természetes klímaberendezések

A trópusi erdők vízszivattyúként működnek, vizet juttatnak a légkörbe. Úgy képzeljük el, hogy az esőerdők fái a kipárologás által vizet bocsátanak ki az atmoszférába. A légkörből visszatérő víz pedig eső formájában esik vissza az erdőbe. Mivel ez a folyamat energiát igényel, a felületi hőmérséklet csökkenését okozza.

A fák ennek a komplex rendszernek nagyon érzékeny elemei, és garantálják, hogy az erdő mindig magas páratartalmú legyen. Az Amazonas páratartalmának 50-80 százaléka az ökoszisztéma vízkörforgásában marad. Az erdők kiirtásakor a légkörbe visszatérő víz mennyisége csökken, a fel nem használt energia pedig hozzájárul a helyi hőmérséklet növekedéséhez.

Maeda és munkatársainak eredményei azt mutatják, hogy a nagy mezőgazdasági farmok tovább súlyosbítják az erdőirtások által is már kialakult rossz helyzetet. Az amazóniai erdők árutermelése ezekben a monokultúrás gazdaságokban a föld nagyon intenzív kezelésével jár. A kedvező éghajlati viszonyok miatt a gazdálkodóknak gyakran évente két betakarítási / vetési idényük van. Betakarításkor teljesen eltávolítják a növényzetet a szárazföldről, ami ugyancsak melegebb és szárazabb helyi éghajlathoz vezet.

Alternatív mezőgazdasági gyakorlatokra van szükség az amazóniai esőerdők megmentéséhez

A kutatás eredményei meggyőző bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy az alternatív mezőgazdasági gyakorlatok kivételes fontosságúak az amazóniai esőerdők fenntartható jövője szempontjából.

„Ez azt jelenti, hogy az erdőirtás leállítása már nem elegendő. A fennmaradó erdők védelme érdekében az amazóniai régió gazdálkodóinak fenntarthatóbb gyakorlatokat kell kiépíteniük.”

A kutatók rámutattak, hogy a megoldás az, ha a mezőgazdasági tevékenységeket jobban integrálják az Amazonas természetes ökoszisztémájába. Az agrárerdészet például egy lehetséges alternatíva, mivel egyszerre törekszik az erdészeti szolgáltatások és a mezőgazdaság irányítására, javítva a talaj termékenységét, miközben megőrzi a növénytakarót és a mikroklímát. Az elhagyott legelők és az illegális erdőirtás területeinek újratelepítése szintén fontos út a környezeti változások enyhítésére.

A tanulmány készítői arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen változások nem valósulnak meg könnyen. Az Amazonas déli részén az alapélelmiszerek termelése nagyon jövedelmező üzlet. Ezért a helyi és nemzetközi politika, valamint az élelmiszeripar és a civil társadalmi szervezetek fellépése alapvető fontosságú, hogy a jelenlegi gyakorlaton változtassanak. A tudatos fogyasztás, a fogyasztók azon igénye, hogy fenntarthatóbb termékekhez jussanak, elengedhetetlen, ha valódi nyomást akarunk gyakorolni az ellátási láncra – vélik a Helsinki Egyetem tudósai.

Nyitókép: Unsplash

About The Author