Beporzók: annyira megfogyatkozott a számuk, hogy már csak ezért is gondoljunk rájuk ma

Európában mintegy 250 termesztett növényfajt tartanak számon, ezek kétharmada rovarbeporzású. A mindennapi ételünk mintegy harmadához kellenek a beporzók. A Földön betöltött pótolhatatlan szerepük és számuk drasztikus csökkenése miatt a beporzóknak külön természetvédelmi napot szentelünk: ez minden év március 10-én van.

A dinoszauruszok letűnése óta a zárvatermő növények és az őket beporzó állatok jelentős fejlődésen mentek át. Az ember főszereplővé lépett elő az evolúcióban. A virágos növények és mi ezer szállal vagyunk összekötve (babtól baracklekvárig, bútorfától biodízelig) – jelzi a Rovartani Társaság.

És ebben az összeköttetésben a beporzóknak kulcsszerepük van, noha a számuk drasztikusan csökken világszerte. A Magyar Természetvédők Szövetsége nemrégiben kért segítséget a méhek és a gazdák érdekében, hogy közösen rávegyük az Európai Uniót: csak olyan mezőgazdaságot támogasson, ami megvédi a méheket. A beporzók védelme elengedhetetlen az egészséges ökoszisztéma megtartásához, de a táplálkozásunkhoz is: például ahhoz, hogy egészséges, változatos gyümölcsök, ételek kerüljenek tányérunkra.   

De a beporzók csökkenése kihat az erdők megújulására is, csökkenti az erdei fák genetikai sokféleségét, ellenálló és alkalmazkodóképességét. Számos beporzónak szüksége van az erdőkre a költéshez és táplálékhoz. Azonban az erdők eltűnése és a táj átalakulása a klímaváltozással együtt átalakította a szerepüket, kihatva az ökoszisztéma fenntarthatóságára, az élelmezés- és létbiztonságra.

Miért szenteljünk egy természetvédelmi napot a beporzóknak?

  • Európában mintegy 250 termesztett növényfajt tartanak számon, ezek kétharmada rovarbeporzású. A mindennapi ételünk mintegy harmadához kellenek a beporzók
  • Évi 46 000 milliárd forintra becsülték a Földön a beporzók által elvégzett éves munkát.
  • Az elmúlt években méhek tömege tűnt el a Föld színéről. Lényegesen kisebb ott a terméshozam, ahol a vadon élő beporzó rovarok is megfogyatkoztak, a házi méh nem pótolja őket.
  • A Harvard Egyetemen beporzásra alkalmas parányi robotrepülőkkel kísérleteznek; sikerült drónnal pollent átvinni egyik növényről a másikra. Ez lenne a megoldás? Fenntartható ez? És mi lesz a mézzel? Egy kiló mézért méhecskék félmillió alkalommal repülnek ki a kaptárból, és amennyit repülnek, azzal 7-szer körülrepülhetnék a Földet. Mindez drónnal?

Tudtad?

■ Európában a beporzók közé tartoznak az olyan rovarok, mint a méhek, a zengőlegyek, a nappali és az éjszakai lepkék, illetve bizonyos darazsak és bogarak. Mintegy 2000 vadon élő fajjal a méhek képezik a legjelentősebb csoportot.

■ A beporzók táplálkozás közben egyik virágról a másikra viszik át a virágport. A mag és a gyümölcs megkötéséhez 5-ből 4 virágzó növénynek szüksége van erre a segítségre.

■ A rovarok által történő beporzás alapvető fontosságú a növényi szaporodáshoz, egészséges élelmiszerrel történő ellátásunkhoz, illetve az EU évi mintegy 15 milliárd eurót kitevő mezőgazdasági termeléséhez.

■ A vadon élő beporzók száma erősen csökken. Európában tízből egy méh- és lepkefaj a kihalás szélén van.

■ A földhasználat változása, az intenzív gazdálkodás és az éghajlatváltozás miatt a beporzók élőhelyei eltűnőben vannak. A növényvédő szerek és egyéb szennyező anyagok, az idegenhonos inváziós fajok és a betegségek közvetlenül fenyegetik a beporzók egészségét.

Fotók: Unsplash

About The Author