Évente 4,7 millió hektár erdő tűnik el a Földről

A mezőgazdasági területek növekedése az erdők folyamatos és állandóan fenntartott pusztulásához vezet. Az elmúlt tíz évben, a csökkenés ütemének jelentős lassulása mellett, évi 4,7 millió hektár erdő (Magyarország összes erdejének 2,5-szerese) tűnt el évente a Föld felszínéről. Március 21-én, az Erdők Világnapján erről is beszélnünk kell.

Tavaly a FAO 9 pontban számszerűsítette az erdőségek helyzetét. A jelentésből kiderül, hogy 2015 óta 10 millió hektár erdőt számoltak fel, míg az előző időszakban 12 millió hektár volt a veszteség. Vagyis bár az erdőirtás nem szűnt meg, mértéke csökkent. Számos, egyéb adat is van,  így például a globális erdőterületek 1990 óta 178 millió hektárral – egy Líbia nagyságú területtel – csökkentek, és az erdőségek közel harmadából elsődlegesen faanyagot és erdei melléktermékeket nyerünk ki. 

A jelentésből megtudjuk, a Földön 4,06 milliárd hektár erdő található, ami 0,52 hektár erdőt jelentene fejenként. A védett területen található erdők kiterjedését is mérték a szakemberek: az elmúlt 30 évben 191 millió hektárral nőtt ezen erdők nagysága – ezzel a teljes erdőterület 18%-a tartozik ide. A legnagyobb ilyen területek Dél-Amerikában találhatók. 

Ezek a tények 2021-ben:

*         A globális erdőterületek 1990 óta 178 millió hektárral – egy Líbia nagyságú területtel – csökkentek.

*         Az elmúlt évtizedben nőtt az erdőterületek mérete Ázsiában, Óceániában és Európában, míg az erdőcsökkenés mértéke Afrikában és Dél-Amerikában volt a legsúlyosabb.

*         Az erdőségek több mint felén (54%) öt ország osztozik: Brazília, Kanada, Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok.

*         Az elsődleges erdőterületek kiterjedése 1,11 milliárd hektár.

*         Az erdőségek közel harmadából elsődlegesen faanyagot és erdei melléktermékeket nyerünk ki.

*         A talajjavításra és vízmegkötésre kijelölt erdők aránya emelkedőben van.

*         Az erdők nagy többsége (93%) természetes – a maradék telepített.

*         Az erdőterületek 73%-a állami tulajdon, de ennek aránya globálisan csökkenőben van 1990 óta a magántulajdonban lévő erdők javára.

*         Az erdők által megkötött szénkészletek csökkennek az erdőírtással párhuzamosan, ám a sűrűsége valamelyest nőtt az elmúlt 30 évben.

Az Amazonas az egyik legveszélyeztetettebb

Az erdőirtás egyik fókuszpontja az Amazonas. Az Amazonas déli régiójában lévő földterületek jórésze esőerdőkből termőföldekké alakult át, ami már most megváltoztatta a régió klímáját.

Az erdőirtásnak áldozatul esett földterületek felhasználása változatos, a tevékenységek a vidéki települések kistermelő gazdálkodásától a nagyüzemi árutermelésig terjedhetnek. Az Amazonas-medence déli részén található nagyüzemi gazdaságok több százezer hektár területen működnek.

A trópusi erdők vízszivattyúként működnek, vizet juttatnak a légkörbe. Úgy képzeljük el, hogy az esőerdők fái a kipárologás által vizet bocsátanak ki az atmoszférába. A légkörből visszatérő víz pedig eső formájában esik vissza az erdőbe. Mivel ez a folyamat energiát igényel, a felületi hőmérséklet csökkenését okozza.

A fák ennek a komplex rendszernek nagyon érzékeny elemei, és garantálják, hogy az erdő mindig magas páratartalmú legyen. Az Amazonas páratartalmának 50-80 százaléka az ökoszisztéma vízkörforgásában marad. Az erdők kiirtásakor a légkörbe visszatérő víz mennyisége csökken, a fel nem használt energia pedig hozzájárul a helyi hőmérséklet növekedéséhez.

A 179 millió hektárnyi erdő csökkenése is azt mutatja, hogy a jelenlegi helyzetben már nem elég a degradáció megállítása, a káros folyamatokat vissza kell fordítani, amíg még lehet. Persze kérdés, mit lehet tenni, ha a gazdasági érdekek nem kívánják meg az erdők fenntartását.

“Az erdők szerepéről és hasznáról addig kell beszélnünk, amíg mindenki számára világos nem lesz, hogy 7,2 milliárd emberrel a Földön minden, a természettel kapcsolatos döntés egyúttal döntés a jövőről” – emeli ki az Országos Erdészeti Egyesület az Erdők Világnapja alkalmából.

Nyitókép: Annie Spratt / Unsplash