Ébrednek a méhek, de egyre kevesebben vannak

A Füred TV kisvideót közöl a méhek jelenlegi helyeztéről és arról, hogy mi hogyan segíthetünk nekik.

A Füred TV közelmúltban forgatott videójában Kaszián Ágota tájépítész elmondja, hogy a pandémia miatt otthon rekedt családjának egy plusz időtöltés volt a méhecskehotelek kialakítása a kertben. Száraz fatuskókba lyukakat faragtak a férfőhelyek számára. 3-15 milliméter átmérőjű furatokat érdemes készíteni, ebbe ugyanis nem férnek be a támadékony rovarok, a beporzók viszont igen. 

A nőstény méhek nektárt és virágport visznek a szűk járatokba, a darazsak pedig leginkább megbénított hernyókat halmoznak fel. Erre petéznek, majd sárdugóval zárják le a bölcsőket.

“A méhek folyamatosan dolgoznak, fordulnak, sárral tapasztják be a gyűjtőhelyet, közel lehet lépni hozzájuk, nem bántanak” – meséli saját méhecskehotelük kapcsán tapasztalatait a tájépítész.

Ma már közismert, hogy a háziméhekre és a csak hazánkban körülbelül 700 vadon élő méhfajra milyen veszélyt jelent az emberi tevékenység. A tömeges beporzó-pusztulás pedig drasztikussá vált.

“Kínában a gyümölcsfákat ma már emberek porozzák ecsetekkel emiatt” – mondja és Mészáros András természetvédelmi őr. Érdemes belegondolunk, hogy ez mekkora munkaerő igénnyel jár. Ha valaki méhészkedik, házi méhei vannak, tudhatja, hogy a méheknek a méztermelésen túl a beporzás az igazi értékük – teszi hozzá.

“A vegyszerhasználatot átgondoltan kellene alkalmazni. Ha egy virágzó növényállományra juttatunk ki szert, az komoly méhállomány-pusztulást okozhat. Egy gyepet sem szabad sűrűn nyírni, érdemes hagyni a virágzó növényfajokat” – mondja a kisfilmben a természetvédelmi őr.

Nyitókép: Unsplash