Egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot spórolhatna a tudatos, otthoni élelmiszer-gazdálkodással. Mindezzel a környezetvédelmet is szolgálná.
A magyar lakosság 77%-a azért dob ki ételt, mert az megromlik, míg 33%-a egyszerűen megfeledkezik róla, például a hűtőszekrényben hagyja. 19%-a túl nagy adagot készít, 13%-ának pedig nem ízlik – és ezért kerül a hulladékba. Világszerte az előállított élelmiszerek csaknem egyharmada megy veszendőbe az ENSZ statisztikák szerint. A kidobott élelmiszerek termeléséhez 1,4 milliárd hektár terület szükséges, ami a Föld mezőgazdasági területének csaknem 30 százaléka. Hatalmas ökológiai lábnyom jön létre – feleslegesen és elkerülhetően.
A Klímapolitikai Intézet szerint az élelmiszerellátási lánc bármely fázisában keletkezhetnek hulladékok,
de a lakossági pazarlás mennyiségében felülmúlja az élelmiszeripar hulladéktermelését.
Az élelmiszerpazarlás annyit jelent, hogy olyan étel kerül a szemétbe, amelynek a hulladékká válása elkerülhető lehetett volna. És hogy mi kerül kukába? Egy év eleji kutatás szerint, amit a WWF Magyarország és a Budapest Bank szervezett, a szemétbe jutott élelmiszerek listáját itthon a tejtermékek, a pékáruk és a zöldség-gyümölcs vezetik.
De az üzletek is rengeteg élelmiszert dobnak ki. Ennek elsősorban az az oka, hogy a pultokra kitett hibátlan gyümölcsök rászoktatták az embereket arra a téves következtetésre, hogy csak az ehető, ami hibátlan is. A termelőknek így sok árut kell hulladékra vetniük, gyakran azért, mert nem felelnek meg az áruházláncok minőségi, ezen belül esztétikai feltételeinek.
A bevásárló lista sokat javíthat a helyzeten
A fejlett országokban egy emberre vetítve 105 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik évente, ezzel szemben Afrikában és Ázsiában 8 kilogramm. Magyarországon a becslések szerint 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente, aminek a harmada a háztartásokban keletkezik.
A Nébih 2016-os és 2019-es élelmiszerhulladék-felmérése szerint az országban egy átlagos lakos évente csaknem 68 kilogramm, illetve 65 kilogramm élelmiszerhulladékot termelt. Így évente egy emberre vetítve mintegy 32-33 kilogramm olyan élelmiszerhulladék keletkezik az országban, ami tudatosabb otthoni élelmiszer-gazdálkodással elkerülhető lett volna. Ráadásul ezzel egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot tudna megspórolni. Az ünnepek (húsvét és a karácsony) alatt gyakran akár háromszor annyi adag étel is készülhet, mint amennyi szükséges.
Oszd meg másokkal, amit termelsz
Az élelmiszerpazarlás visszaszorítására vannak kísérletek, ilyen a berlini 18 éves Annalina Landsberg „Deine Ernte” nevet viselő ötlete. Németországban több mint 30 millió magán kiskert található. A tulajdonosok gyakran nem tudják, mit kezdjenek a betakarított terméssel, elsősorban a gyümölccsel, és gyakori, hogy jobb híján komposztálják. Azért, hogy ezek a termények ne váljanak hulladékká, a házi kertészek egy regionális online platfromon kínálhatják veteményesük termését kifejezetten olcsó árakon vagy cseretermékként.
Arndt Weßel pálinkafőző mester és Ralf Dietz pék pálinkát készít a buxtehudei pékmester üzleteiben a lakosság megmaradt kenyeréből. Az ötlet Dietztől ered, akit bosszantott, hogy évi szinten 600 ezer tonna kenyérfelesleg keletkezik Németországban. “A másnapos kenyér fogyasztható, de a vásárlók a lehető legfrissebb, még meleg, sütőből kikerülte kenyeret szeretik megvásárolni. Az a töménytelen felesleg, ami rajtunk maradt, késztetett arra, hogy kezdjünk valamit a kenyérrel”
Az élelmiszerpazarlást lehetne mérsékelni fogyasztói tudatossággal: például ha készítenénk bevásárlólistát, és csak annyi élelmet vásárolnánk, amennyire a családunknak valóban szüksége van. Ugyancsak jobban meg kell szervezni a tárolást a romlandó ételek számára. Illetve a gyermekkori nevelés is rászoktathat a pazarlás-mentességre. Emellett az élelmiszerlánc többi szereplőjének az együttműködésére is szükség van a probléma teljes orvosolása érdekében.
Fotó: Matila Bellman / Unsplash.com
