Föld Napja: ma van az emberiség egyik legnagyobb közös mozgalmának a napja

1970-ben ezen a napon az USA több egyetemi campusán környezetvédelmi mozgalmat szerveztek az egyre aggasztóbb méretű, korlátok nélkül zajló környezetszennyezés ellen. Innen indult a Föld Napja mozgalom.

Az első Föld Napja eseményt megelőző évtizedekben az Egyesült Államokban a légszennyezés általánosan elfogadott volt, „mint a jólét szaga”. Amerika döntéshozói, vezetőrétegei megfeledkeztek a környezetvédelmi problémákról, arról, hogy a szennyezett környezet hogyan veszélyezteti az emberi egészséget. Egészen eddig az április 22-iki napig. Utána már ezt nem tehették – írja a Föld Napja hivatalos oldala.

Rachel Carson amerikai biológus 1962-ben megjelent New York Times-bestsellere, a Néma tavasz teremtette meg a változás alapját. A könyv szerzője másként tárgyalt a környezetről, mint addig bárki. A világ itt olvashatott először a növényvédőszerekként használt klórtartalmú szénhidrátok, például a ma már hírhedt DDT, valamint a foszfortartalmú rovarirtók környezetkárosító hatásairól, illetve hosszú távú veszélyeiről. A munka 24 országban több mint 500 000 példányban kelt el, és ezzel felhívta a közvélemény figyelmét az élő szervezetekre, a környezetre, valamint a szennyezés és a közegészségügy közötti elválaszthatatlan összefüggésekre.

„Az ember uralma a természet felett kevély elbizakodottság alkotta jelszó. A biológia és a filozófia ‘neandervölgyi’ korából maradt ránk, amikor még tényként fogadták el azt, hogy a természet másra sem való, mint arra, hogy szolgálja az embert, és kellemessé tegye életét… ijesztő, hogy egy ennyire primitív tudomány, mint a miénk, a legmodernebb és legfélelmetesebb fegyverekkel vértezte fel magát, veszélybe sodorva a világot” – írta Carson könyve zárszavában.

Az 1970-es Föld Napja hangot adott ennek a kialakulóban lévő környezettudatosságnak, és a környezetvédelmi aggályokat a felszínre hozta.

Egy egyetemi campusról indult

1969 januárjában a kaliforniai Santa Barbarában hatalmas olajpusztítás történt. Eközben a diákok háborúellenes mozgalmai is zajlottak, Gaylord Nelson, Wisconsin állam fiatal szenátora pedig a tüntetések forradalmi hangulatát kihasználva a levegő- és vízszennyezéssel kapcsolatban kialakulóban lévő elégedetlenség fele is fordította a figyelmet. Nelson szenátor bejelentette az országos médiában egy, az egyetemi campusokon tartandó akció ötletét, és meggyőzte Pete McCloskey-t, egy természetvédő republikánus kongresszusi képviselőt, hogy legyen a társelnöke.  Denis Hayes, fiatal aktivista szervezte meg az eseményt, melyet április 22-re jelöltek ki. Ez ugyanis egy olyan hétköznap volt, amely a tavaszi szünet és a záróvizsgák közé esik, így a diákok minél nagyobb arányban részt vehettek benne.  

Az esemény hamarosan  széles körben elterjedt. Nevét Föld Napjára változtatták, ami azonnal országos médiafigyelmet keltett. A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

A Föld Napja 20 millió amerikait – akkoriban az Egyesült Államok teljes lakosságának 10%-át – ösztönözött arra, hogy az utcákra, a parkokba és az előadótermekbe vonuljon, hogy tüntetni kezdjen a 150 éve tartó ipari fejlődés hatásai ellen, amely egyre súlyosabb örökséget hagyott maga után. Főiskolák és egyetemek ezrei szerveztek megmozdulásokat a környezet állapotának romlása ellen, tüntetések zajlottak a városokban, községekben és közösségekben.

A Föld napja 1970-ben politikai összefogássá állt, republikánusok és demokraták, gazdagok és szegények, városlakók és farmerek, üzleti és szakszervezeti vezetők támogatását is elnyerte.  Az első Föld Napja vezetett az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének létrehozásához és más, a maga nemében első környezetvédelmi törvények elfogadásához.

1990 közeledtével környezetvédelmi vezetők egy csoportja megkereste Denis Hayes-t, hogy ismét szervezzen egy nagyszabású kampányt a bolygóért. Ezzel a Föld Napja világméretűvé vált, 141 országban 200 millió embert mozgósított. Az 1990-es Föld Napja hatalmas lendületet adott az újrahasznosítási erőfeszítéseknek világszerte, és segített előkészíteni az 1992-es Rio de Janeiró-i ENSZ Föld-csúcstalálkozót.

Az ezredforduló közeledtével Hayes beleegyezett, hogy egy újabb kampány élére álljon, ezúttal a globális felmelegedésre és a megújuló energiákra összpontosítva. A ‘Föld Napja 2000’ keretében 184 országban 5000 környezetvédelmi csoport több százmillió embert ért el. Globális és helyi beszélgetéseket kezdeményeztek, kihasználták az internet erejét, hogy aktivistákat szervezzenek világszerte, miközben az afrikai Gabonban faluról falura vándorló dobláncot is szerveztek.

30 évvel később a 2000-es Föld Napja világos üzenetet küldött a világ vezetőinek: A Föld lakói világszerte gyors és határozott fellépést akartak a globális felmelegedés és a tiszta energia ügyében.

Ma az egyik legnagyobb közös emléknapunk

Akárcsak 1970-ben, a Föld Napja ma is nagy kihívás elé állítja a környezetvédő közösségeket, hogy felvegyék a harcot az olajlobbistákkal, a közvélemény érdektelen részével, a megosztott környezetvédő közösségekkel, no és főleg a közvetett vagy közvetlen szennyezőkkel szemben.

Ahogy az éghajlati válság okozta tudatosság erősödik, úgy növekszik a civil társadalom jelenléte is az ügyben. A digitális és a közösségi média miatt nyilvánosak a vitafórumok, párbeszédek, a tiltakozások, sztrájkok és mozgósítások, amelyek generációkat ösztönöznek arra, hogy közösen lépjenek fel az emberiség legnagyobb kihívása ellen.

Magyarországon környezetvédők 1990-ben, Hayes újabb felhívása nyomán létrehozták a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld Napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek. A mozgalom legnagyobb sikere: hogy helyi igény szerint, helyi kezdeményezésre szerveződnek a Föld Napi programok, és ma már nem csak a Föld Napján. A pest megyei Érden például gyümölcsfákat kap a lakosság ezen a napon, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság játékra hívta az érdeklődő gyerekeket, családtagokat. A Pécsi Tudományegyetemen ma olyan kérdéskörökre szeretnének rávilágítani az egyetemi szervezők, amelyek aktuálisan foglalkoztatják az embereket.  Mindezek rendhagyó módon, virtuális túrák, online játékok, előadások keretében.

Nyitókép: Will Cornfield/Unsplash

About The Author