Több fenntarthatósági kihíváshoz nyújthat fontos segítséget a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatóinak vizsgálata, melynek mind a klímavédelem, mind a biológiai sokféleség megőrzése, mind a talaj védelme szempontjából jelentősége lehet.
A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének kutatói közel három éve vizsgálják, hogy a különböző gazdálkodási rendszerek, azaz az ökológiai, a természetes élőhelyek sokszínűségét és rugalmasságát utánzó permakultúrás, valamint a nagyüzemi és intenzív mezőgazdasági módszerekre épülő konvencionális gazdaságok milyen ökoszisztéma szolgáltatásokat tudnak nyújtani és milyen mértékben – olvasható a mate.hu oldalán. Ezek alatt mindazokat a kézzel fogható és kézzel nem fogható javakat és szolgáltatásokat értjük, amelyek az ökológiai rendszerek természetes vagy ember által befolyásolt működése során keletkeznek és hozzájárulnak a társadalom, s benne az egyén jólétének fenntartásához és növeléséhez.
„Feltételezésünk szerint az extenzív gazdálkodási rendszerek, azaz az ökológiai és permakultúrás gazdaságok ökoszisztéma szolgáltatásai nagyobbak lehetnek és ezek jobban is teljesíthetnek a környezeti fenntarthatóság terén” – mutat rá kutatásának lényegére Szilágyi Alfréd, a MATE Környezettudományi Doktori Iskola Phd-hallgatója.
„A Szentendrei-szigeten történt előzetes méréseink igazolták is ezeket a várakozásokat, ugyanis ezeknél a gazdaságoknál több beporzó- és giliszta-egyedszámot regisztráltunk, valamint a talaj humusztartalma is jelentősen nagyobb volt, mint a konvencionális gazdaság esetében. A tavalyi évben nagyobb mintaelemszámmal, 15 kertészeti üzemben (öt konvencionális, öt ökológiai és öt permakultúrás gazdaságban) meg tudtuk ismételni a terepi vizsgálatokat, s az új adatok alapján is hasonló trendek mutatkoznak” – folytatja a fiatal szakember, akinek kutatásait Dr. Centeri Csaba és Tormáné Dr. Kovács Eszter egyetemi docensek irányítják.
„A terepi vizsgálatok mellett interjúzást is végeztünk a kutatásban részt vevő gazdálkodókkal, ami fontos adatokat szolgáltat számunkra a gazdálkodás módja és a gazdálkodói attitűd feltárásához. Ezek az információk nagyban segítik majd a terepi adatok értelmezését és tovább színesítik kutatási eredményeinket” – tette hozzá a fiatal kutató.
Nyitókép: Unsplash.com
You may also like
-
Hiába károsak, nem szabadulunk meg a GMO-któl, az Európai Bizottság ragaszkodik hozzájuk
-
Jó dolog, hogy nem kiöntik a megmaradt bort, hanem fertőtlenítő lesz belőle
-
Ökológiai gazdálkodás: Magyarország a világ 10. legdinamikusabban fejlődő országa
-
A növényvédő szerek mellett érvel az Agrárkamara
-
WWF: a környezet lesz az áldozata az új magyar vízgazdálkodási javaslatnak