Hiába károsak, nem szabadulunk meg a GMO-któl, az Európai Bizottság ragaszkodik hozzájuk

Továbbra is folytatja az élelmiszerként és takarmányként felhasznált GMO-k engedélyezését az Európai Bizottság, miközben az Európai Parlament felkéri, hogy vonja vissza legújabb tervezetét. Mi a GMO, és mi vele a gond? Mi folyik az Európai Unióban, ha már annak csúcsszervei is egymásnak estek GMO ügyben? A Klímapolitikai Intézet ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Az Európai Bizottság egy, a Syngenta vállalat által genetikailag módosított kukoricafajta engedélyezési tervéért lobbizik, amiért az Európai Unió felszólította a Bizottságot a tervezet visszavonására – jelzi a Klímapolitikai Intézet közleményében.

Noha a Bizottság elismeri, hogy a tagállományok nem támogatják az ügyet, valamint elismeri a demokratikus hiányosságokat és a Parlament kifogásait, továbbra is folytatja az élelmiszerként és takarmányként felhasznált GMO-k engedélyezését, jelzi az Intézet szakértője.

A közben Bizottság folytatja a géntechnológiával módosított szervezetek behozatalának engedélyezését, noha a Parlament ezt ellenzi és a tagállamok többsége is ellene szavaz. Ezért:

• az EP ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy ne adjon ki gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növényekre vonatkozó engedélyt mindaddig, amíg nem kerül sor a maradékanyagokkal kapcsolatos egészségügyi kockázatok átfogó egyedi kivizsgálására;

• Ne engedélyezze semmiféle olyan, géntechnológiával módosított növény élelmezési vagy takarmányozási célú felhasználását szolgáló behozatalát, amelyet az Unióban nem engedélyezett gyomirtó hatóanyaggal szemben ellenállóvá tettek;

A probléma súlya nyilvánvaló, és az is, hogy

igen komoly érdek- és ideológiai ellentétek vannak az Európai Unió csúcsszervezetein belül is.

Mi az, hogy GMO?

Vajon mi folyik az Európai Unióban, ha már annak csúcsszervei is egymásnak estek GMO ügyben? – teszi fel a kérdést a Klímapolitikai Intézet szerzője. Mi a baj a GMO-val?

A GMO mozaikszó genetikailag módosított organizmust jelöl, vagy annak felhasználásával készült produktumot. Ez lehet növényi termény, élelmiszeripari termék, állati takarmány etc. A GMO-kben a genetikai örökítőanyagot (DNS-t) mesterségesen átalakították úgy, ahogy az a természetben nem fordul elő. A technológiával lehetőség nyílik az élő szervezet kiválasztott génjeinek, génszakaszainak vagy mesterségesen kialakított szintetikus géneknek az átültetésére bármely élő szervezetbe. A génátültetés lehetősége, nem-rokon fajok között is fennáll (például bakteriális gének beültetése növénybe).

Gyakorlati jelentősége a módszernek leginkább a gyógyszeriparban és a termesztett növények esetében van.

• 

A kilencneves években kezdődött

Három kultúrnövényt érint a világon a GMO technológia legnagyobb mértékben: a kukoricát, a szóját és a repcét. Azt is írják, hogy az első genetikailag módosított paradicsomot 1994-ben dobták a piacra, 1995-től kezdődően pedig már számos más GMO élelmiszert árusítottak az Egyesült Államokban. Az egyik első eljárás során egy amerikai vegyipari cég egy talajlakó baktérium, a Bacillus thuringiensis (Bt) génjeit vitte át különböző növényekbe. Ezáltal a befogadó növények sejtjei a baktériumra jellemző rovarölőszert kezdtek termelni, ami védelmet nyújtott neki a rovarkártevővel szemben. Így jött létre például a Bt-kukorica, Bt-burgonya, Bt-rizs. A következő lépés a gyomirtó szerekkel szembeni védettség kialakítása volt, így került piacra a glifozát-toleráns szója.

Az írásban emlékeztetnek: a mesterségesen módosított szója egy olyan gént tartalmaz, ami megvédi a növényt a glifozát nevű gyomirtótól, a gyomok kipusztulnak, míg a GMO-szója megmarad. Ennek megfelelően további herbicid rezisztens változatok jelentek meg más termények, pl. a gyapot, a kukorica, a repce, a rizs, a cukorrépa és más növények esetében is.

Az 1996 és 2001 közötti időszakban harmincszorosára nőtt a GMO-k termőterülete a világon, és folyamatosan növekszik azóta is. Jelenleg is az USA-ban a legnagyobb a GMO arány, ott a kukorica- és a gyapottermés fele GMO, a szója (ami magas fehérjetartalma miatt az állatoknak szánt takarmány alapvető alkotóeleme) 80-90 százaléka. Óvatos becslések szerint az egyesült államokbeli élelmiszeripari termékek háromnegyede tartalmaz GMO alapanyagot.

Mi itt a probléma?

A szakértő felhívja a figyelmet, hogy a GMO-technológiát az uniós tagállamok minősített többsége elutasította, köztük például Magyarország, Németország, Franciaország és Ausztria is.

“Már az is gyanakvásra adhat okot, hogy a GMO növények előállítása és szabadalma a világ legnagyobb agrokémiai vállalatainak kezében van. A jelen állásfoglalásban érintett Syngenta korábban egyike volt annak a hat cégnek (BASF, Bayer, Dow Chemical, DuPont, Monsanto, Syngenta), amely az Egyesült Államok GMO-piacát uralta. Az elmúlt években további piackoncentrálódás történt: a Dow és a DuPont, továbbá a Bayer és a Monsanto összeolvadt, a Syngentát pedig a ChemChina vásárolta fel. A Monsanto például már a vietnami háború idején „letette névjegyét”, a cég által fejlesztett növényirtószert használta tömény dózisban az amerikai hadsereg, megsemmisítve a vietnámi esőerdők többezer négyzetkilométeres területét. A háború utáni vietnámi kormány becslése szerint az Agent Orange vegyszer 400 ezer ember halálát és 500 ezer torzszülött gyermek születését okozta” – olvashatjuk.

A cél tehát egyszerű, ha a termény genetikailag módosított, nem kell a különböző növényvédő szereket rápermetezni a termesztett növényre. Hiszen a növények már eleve termelik vagy tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek elpusztítják a kártevő rovarokat vagy megvédik a növényt a gyomirtószertől. Ez azért különösen nagy probléma, mert amíg a permetezett paradicsomról, kukoricáról, almáról a vegyszert le lehet most, addig a genetikailag módosított növények ezt sejtszinten tartalmazzák.

 

Mi pedig megesszük ezt a vegyszert a kukoricával együtt.

A szerző kiemeli, hogy a WHO számos kutatást végzett a GMO növények és élelmiszerek egészségügyi kockázatait nézve. Ilyen például:

• a közvetlen mérgezés (direkt toxicitás) esélye
• bizonyos összetevők esetében feltételezhető karcinogén (tumorsejtképződési) hatás
• az allergiás reakciókra való hajlam fokozása
• a GMO-takarmányozott állatból származó hús vagy tej fogyasztása miatti táplálkozási zavarok lehetősége.

A GMO-növények sejtjei akár nagyságrendekkel több rovarirtószert tartalmaznak, mint egy átlagos permetszer, ráadásul a „genetikai védettség” miatt lehet gyomirtóval szórni a GMO-táblákat, ami további potenciális káros hatással lehet az emberek egészsége mellett az élővilágra, a biodiverzitásra, a talaj és az élővizek ökoszisztémájára. A termelt toxinok (pl. Bt-, Cry-toxin) miatt nemcsak a kártevők pusztulnak el, hanem egyéb, sok esetben hasznos rovarfajok és a velük táplálkozó más állatok, például a madarak populációja is csökkenhet. Ezen felül a kártevők evolúciója sem áll meg, az Egyesült Államokban például, ahol több évtizede termesztenek génmanipulált növényeket, megjelent már olyan kártevő, ami rezisztenssé vált a GMO-terményben lévő méreganyagokra. Tehát a termelt méreganyagokkal szembeni kártevő-rezisztencia kialakulása is komoly veszélyforrás, aminek a következménye az újabb, még erősebb növényvédőszerek használatának igénye.

Miközben zajlik a GMO növények kifejlesztése és termesztése, nincsenek biztonságossági vizsgálatok, vagy rövid időre és szűk területre korlátozódtak. A GMO-növényekkel szembeni legnagyobb aggály – jelzi a szakértő – a releváns hosszú távú biztonságossági vizsgálatok hiányában és a kiszámíthatatlan következményekben van.

A GMO és Magyarország

Magyarországon az Alaptörvény célként tűzi ki a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság fenntartását, ami örvendetes. A GMO-tartalmú élelmiszerek behozatala azonban nem tilos. Ráadásul a haszonállatok takarmánya érkezhet olyan országból, ahol GMO-növények termesztése zajlik, így egy Magyarországon tenyésztett csirke, sertés vagy marha is kaphat génmódosított növényt tartalmazó tápot. A fehérjetakarmány nagy része ugyanis szója, ennek akár 90 százaléka pedig import GMO-szója.

Teljes mértékben ezért nehéz elkerülni a GMO-t, de a feldogozott élelmiszerek vásárlásakor érdemes tanulmányozni az összetevők listáját és a származási országot. A helyi vagy uniós alapanyagokból álló élelmiszerek kisebb valószínűséggel tartalmaznak GMO-alapanyagot, viszont a többszörösen feldolgozott, hosszabb ellátási láncon keresztül (főként az amerikai kontinensről) érkező termékek esetében fordított a helyzet. 

A GMO-val leginkább érintett kukorica, repce és szója megdöbbentő mennyiségben lehet jelen késztermékekben – ilyenek például az előre panírozott húskészítmények, felvágottak, édességek, kekszek, csomagolt pékáruk, porok, szószok, chipsek, egyéb mesterséges eredetű élelmiszerek és még folytathatnánk a sort.

Vissza az uniós csörtéhez

“Vajon miért tapasztalunk ekkora ellentétet a GMO kapcsán még az Unió szuperintézményei között is? Hogyan lehetséges az, hogy a teljesen eltérő megítélés és szabályozás ellenére az Európai Bizottság nem kért további vizsgálatokat, megelégedett azokkal az eredményekkel, amelyeket az USA-beli hatásvizsgálatok hoztak?” – teszi fel a kérdést a szakértő.

Van egy fontos szempont, mégpedig az, hogy a világ GMO-növényeinek előállítása és szabadalma tulajdonképpen néhány mamutvállalat kezében van. A ráadás pedig az, hogy ezek a cégek uralják a növényvédőszer piacot is, tehát hatalmas lobbierő és gazdasági befolyás van a kezükben. Az EU-n belül is vannak országok, amelyek támogatják a GMO-növények európai bevezetését, de a többsége ellenzi a GMO-növények termesztését. Minimális gazdaságossági előny mellett, egészségügyi és környezeti kockázatok, továbbá nemzetgazdasági és ellátásbiztonsági problémák adódhatnak.

“Tanulságos, hogy az országok képviseletét ellátó, szavazók által közvetlenül választott Európai Parlament hogyan vélekedik a GMO-kérdésről, és mit mond az Európai Bizottság, amelynek döntéshozóit az Európai Unió polgárai nem hatalmazták fel arra, hogy a nevükben döntsenek.

Úgy véljük, Magyarország mezőgazdaságának is érdemes kitartania a GMO-mentesség mellett mind az egészségügyi, környezeti kockázatok miatt, mind pedig a GMO-szabadalmak tulajdonosait látva a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar szuverenitása, továbbá a hagyományos fajtanemesítő, hibrid vetőmag előállító és forgalmazó cégek védelme érdekében. Talán kevesen tudják, hogy Magyarország ma is a hibrid vetőmag előállítás és export nemzetközi élmezőnyében van és az importáló országok elvárása a GMO-mentesség. Ritka egybeesése annak, amikor az egészségünk védelme és a nemzeti pénztárcánk gyarapítása ugyanazt diktálja.”

Nyitókép: Unsplash.com / Markus Spiske

•