Nagyon ritkán énekel a kékbegy, de ezekben a napokban éppen hallani lehet

Megérkezett a Kis-Balaton területére hazánk egyik legszebb nádi énekesmadara, a kékbegy. Ezt onnan lehet tudni, hogy a szakembrek már a napokban megfigyelték az énekét.

A légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó kékbegy (Luscinia svecica) a telet Észak-Afrikában tölti, és csak áprilistól szeptemberig tartózkodik hazánkban. A rejtőzködő életmódú madárfajt leginkább csak ilyenkor, március végén, április elején lehet megfigyelni és meghallani. Miután Afrikából visszatérnek, a hímek revírt, fészkelőterületet foglalnak, majd egy kiemelkedő pontról hangosan énekelnek. “Megfigyelése is ekkor történt, amikor a nádas széléből kihallatszott dallamos hangja, és a még kora tavaszi egyszínűségből kivillant a hím gyönyörű égszínkék torok- és mellfoltja” – írja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága.

A kékbegy remekül utánoz, az énekébe számos madárfaj strófáját beleszövi. Az éneklésnek több funkciója is van: egyfelől jelzi a terletfoglalást, valamint így várja a vonulásból érkező tojót. Látványos a hím nászrepülés: éneklés közben olykor a levegőbe emelkedik, majd széttárt faroktollakkal egy félkört leírva visszaszáll eredeti helyére, vagy annak közelébe.

Itt hallhatod az énekét.

Ha egy tojó érkezik a territóriumába, a hím, a talajon kék melltollait felborzolva, szárnyait kissé leeresztve, udvarolni kezd neki. A tojó egyedül épít fészket, ehhez száraz nád- és gyékényleveleket, vagy más növényi szálakat használ, szigetelésként pedig tollat, pihét. A kékbegy a fészkét leginkább a vízhez közel, fűcsomó alá, zsombékra vagy nádcsomó tövébe rejti. A tojó egyedül kotlik 5-6 tojásán, melyből rendszerint 13-14 nap elteltével kelnek ki a fiókák. A fiatalok már 11-16 napos korukban, röpképességük elérése előtt elhagyják a fészket, de egy ideig még a közelben tartózkodnak, és a szülők etetik őket. A kékbegy utódai egyévesen válnak ivaréretté – tudtuk meg a bfnp.hu szakértőjétől.

A kékbegy hazánkban halastavak, csatornák és mocsarak nádasaiban sokfelé előfordul. A Kis-Balatonon nagy állománya található.

Országunkban a kékbegy védett, az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv alapján, közösségi jelentőségű Natura 2000-es faj. Természetvédelmi szempontból a védelme azért is kiemelten fontos, mivel élőhelyválasztása alapján erősen kötődik az érzékeny vizes élőhelyekhez, nádasokhoz, ahol a vizes területek lecsapolása, vagy a nem megfelelő kezelése (nádégetés, vízszint mesterséges szabályozása) tönkreteheti fészkelőhelyeit, megsemmisítheti fészkelését. Veszélyt jelentenek rá a heves esőzések, amik gyakran elmossák a talaj közelébe épült fészkeiket.

Nyitókép: Flickr.com